Reflexiók - Időrendben

Itt a levélben és a Facebook-on kapott, a házakhoz kapcsolódó történeteket és leírásokat lehet elolvasni. Köszönjük, hogy reflektáltak!

2014. január 30., csütörtök

XIII. kerület, Raoul Wallenberg utca 7. - Horvát Sára

Gondoltam, megosztok egy történetet: laktunk a Wallenberg 7-ben is, néhány éve, és egyik nap, egy idős úr állt a kapuban egy spanyol tv stábbal. Már alig tudott magyarul, de szerencsére a mi spanyolunk elég jó, így el tudta magyarázni, hogy ez bizony egy spanyol védett ház volt, és ő ott lakott 44-ben. Nem tudom, hogy ezt kutatták/kutatják-e, és, hogy fontos-e, de gondoltam, megemlítem, nyilván több ilyen, spanyol, svéd stb. ház van, talán érdekes lehet ez a történet is.

VII. kerület, Erzsébet körút 15. - Rados Marcella

Mi az Erzsébet krt. 15-ben lakunk – ez is csillagos ház volt annak idején. Úgy tudom egy Guttmann nevű ékszerészé volt az egész ház, az ő családja lakott benne: a három testvér a három emeleten, a családjukkal. Nem nagy ház, egy emelet volt egy lakás: körbe lehetett járni. Azóta persze szét lett darabolva. A cselédlakások a magasföldszinten voltak. Egy bácsi mesélte (aki ismert egy nénit, aki azt hiszem cselédként élt itt, és később is itt maradt a házban), hogy a tulaj annak idején minden nap vett egy drága szivart a közeli dohányboltban. Az eladó egyszer viccelődni kezdett vele, hogy amennyi pénzt ő már ott hagyott nála szivarra, abból akár egy házat is vehetne magának. Mire Guttmann csak nevetett, hogy van énnekem már házam, itt a körúton. (Úgy tudom, ez a Guttmann nem élte túl a vészkorszakot.)

VI. kerület, Dessewffy utca 6. - Kiss Ágnes

Meg kell menteni!!!!

A Dessewffy utca 6. számú házon piszkosszürke felirat hirdeti egy rég megszűnt könyvkötő műhely szolgáltatásait. Itt működött ugyanis évtizedekig "Singer Adolf könyvkötészete, vonalazó intézete és üzleti könyvgyára".

Nemcsak az épület, hanem a Dessewffy utca és vidéke is hosszú múltra tekinthet vissza. A XVIII. században a Terézváros e fertályát az utcákra merőleges házak, tágas udvarok és kertek foglalták el. A hatalmas telkeket csak a XIX. század derekán parcellázták fel és adták el házhelynek. Így népesült be a mai Dessewffy - a korábbi Három szív - utca is, amelynek 6. számú házát Ágoston Emil (1876-1921) tervezte.

Tovább...

A neves műépítész az 1906 és 1911 közötti időszakban több fővárosi bérház terveit készítette el. Közös jellemzőik a jellegzetes meredek tetők, a faragott fa oromfaldíszek és a romantikus részletmegoldások. Az első világháború után testvérével, Ágoston Gézával közös irodát nyitott, amely jelentős szerepet kapott a Római-fürdő építésének előkészítésében. Nevéhez fűződik a Dohány utcai Hungária úszócsarnok és gőzfürdő, az Irányi utca 10. szám alatti Unger-ház, a Nyúl utcai Gyenes-villa, valamint számos más magánépület - köztük a Dessewffy utca 6. - terve is.
A 6. számú ház első tulajdonosa özv. Singer Adolfné volt, aki az 1928-as Lak- és Címjegyzékben is szerepel. A korabeli teleknyilvántartásokból kiderül, hogy a Singer-féle könyvkötő műhely az 1880-as években a Váci körút 19. szám alatt, vagyis nem messze innen, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton működött. Legalább fél évszázadon át létezett tehát a kis üzem, amely egy 1910 körül készült fénykép tanúsága szerint az épület alagsorában kapott helyet. A Budapest új épületei című, Bécsben kiadott albumból azt is megtudhatjuk, hogy a század első felében itt működött a Barth-féle ékszer- és órakereskedés, az emeleti helyiségekben lakásokat alakítottak ki.

Singer Adolf kiváló könyvkötészetében elsősorban üzleti könyveket és nyomtatványokat készítettek. A jellegzetes, piros és szürke vonalazású lapokat, amelyekbe a könyvelők kézzel írták be az üzleti adatokat, egészen a számítógépek elterjedéséig használták az irodákban; persze az újabb termékek már nem a kiváló "vonalazó intézetben" készültek.

Bár napjainkban a hajdani műhely helyén fodrászat működik, a céget hirdető nagybetűs felirat ma is ott díszeleg a homlokzaton. Ám ahhoz, hogy a Dessewffy utcai ház méltóképpen őrizze Singer Adolf és munkásai emlékét, a legközelebbi - egyre időszerűbbé váló - tatarozáskor nemcsak alapos tisztításnak kellene alávetni a megszürkült betűket, hanem pótolni is néhányat közülük. A gázfűtés kivezető nyílásának építésekor leszerelték Singer Adolf nevének két betűjét, és a harmadik emelet magasságában elhelyezett domborművek is a hanyagság áldozatai lettek.

Az idén 95 éves lakóház homlokzatát ékesítő reliefek kapcsolódnak az épület eredeti rendeltetéséhez, az alagsorban működő könyvkötészethez. Egyikük, az ipart jelképező, ágyékkötős férfi kalapácsra és üllőre támaszkodik. A homlokzat jobb szélén található párja, a művészeteket megszemélyesítő nőalak, lábánál görög vázával és lanttal. A hajdan bordó vagy sötétpiros domborműveket ugyanolyan vastag porréteg borítja, mint a betűket, a jobb felé eső felső részén hasonló vasrács éktelenkedik, mint az R és A betűk helyén. A ház következő felújításakor érdemes lenne ezeket pótolni, hogy ismét a régi, hiánytalan felirat és reliefek emlékeztessenek Singer Adolfra és hosszú évtizedekig itt működő könyvgyárára.

Oldalak