Felnövekedésem: A Hollán Ernő utca (majd Fürst Sándor utca, majd ismét H.E. utca) - Katona József utca sarkán, a III. emeleten laktunk 1949-től (4 éves voltam) 1968-ig. Ekkor megnősültem, elköltöztem, anyám még itt élt kb. 10 évig. A ház a honlap szerint csillagos volt, fotója is van. Csillagos voltáról gyerekkoromban fogalmam sem volt. Egyáltalán, azt sem tudtam, hogy mi az a csillagos ház.
Tovább...
Egyik szomszédunk a Jakab-család volt: házaspár, nagymama és két lány. A férfi rádiószerelő volt. Azt mesélték, hogy a férfi korábban jogász volt, apja (vagy ő maga?) kúriai bíró, majd mint osztályidegent B-listázták és ekkor tanulta ki a rádióműszerészséget. Lakott a házban egy fogorvos, a Mandl bácsi, aki csodabogárnak számított: tartotta a kósert, imakendőben és imaszíjjal imádkozott. Ezt a szüleim úgy mesélték, mintha marslakó lenne. A fia most 80 körül lehet (ha még él), a menye tanárnő volt, feleségemet tanította matematikára a IX. ker. Zsil utcában a Móra Ferenc Gimnáziumban, de ez teljesen véletlenül derült ki. Felettünk lakott a Rostás házaspár, ők “burzsujok” voltak: a férfi fogtechnikus, az asszonynak pedig tricotage-szalonja volt. Rendszeresen jártak meghívó-útlevéllel valami rokonhoz Ciprusra nyaralni. Az öcsémnek hoztak ajándékba műnyag vízipisztolyt. Ma már azt valószínűsítem, hogy a valódi úticéljuk Izrael lehetett. Gyerekük nem volt. Szintén felettünk, Rostásék mellett lakott Lux “elvtárs”. Az első emeleten, saroklakásban (eredeti méret, nem lett leválasztva, 4 vagy 5 szoba, hall, cselédszoba, gardrób, dupla komfort) lakott egy másik Rostás család: Rostás Istvánék. Életrajza itt: http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id...
Ha jól emlékszem 4 vagy 5 gyerekük volt. Közülük az egyik, Péter, az öcsém osztálytársa és gyerekkori barátja volt. Későbbi életükről nem tudok. A földszinten laktak Braunék: a Sallai Imre (előtte és utána Tátra) utcában volt kis csirke-liba-boltjuk. A lányuk nálam pár évvel idősebb volt. Később vagy disszidált, vagy férjhez ment külföldre, vagy mindkettő.
A földszinten volt a Fodor-féle sport-és vívóiskola és óvoda. Ez ma is létezik, de hogy ma ki a tulajdonos és üzemeltető, azt nem tudom.
A házban két lift volt (személy és teher; ez utóbbin szállították a szemetet is). A teherliftet később megszüntették, az aknáját beépítették. A házmester házaspár: Penovácz Kálmán bácsi és Penovácz néni. A férfi ezermester volt, mindent megjavított, az asszony adminisztrált (lakbér, lakónyilvántartó-könyv), de szükség esetén ő is megcsinálta a kiégett biztosítékot. Rajtuk kívül plusz külön vice (magyarul segédházfelügyelő) is volt, ő hordta le a szemetet és takarította a járdát. A liftet és a kaput Penováczék kezelték és szedték a lift- és kapupénzt.
Az utcai fronton üzletek voltak: Déri bácsi, suszter, majd később mellé jött Egerszegi, optikus. A többire nem emlékszem. Pont a házzal szemben volt egy kis tejcsarnok, itt a tejtermékeken kívül lisztet, cukrot lehetett venni. Természetesen mindent kimérve árultak. Kenyeret a körút sarkán, a Glázner pékségben vettünk (hivatalosan a Fővárosi Sütőipari Vállalat 1. sz. mintaboltja, de persze mindenki Gláznernek hívta; ma is pékség, a cégnevét nem tudom). A Körút másik sarkán (ma Rossmann drogéria) nagy fűszer-csemege üzlet volt. Hentes két nagyobb üzlet volt: a Körút – Sallai és a Körút – Jászai Mari tér sarkon. Az egyik a Brauch, a másik a Fleischer.
Reflexiók
Felnövekedésem: A Hollán Ernő utca (majd Fürst Sándor utca, majd ismét H.E. utca) - Katona József utca sarkán, a III. emeleten laktunk 1949-től (4 éves voltam) 1968-ig. Ekkor megnősültem, elköltöztem, anyám még itt élt kb. 10 évig. A ház a honlap szerint csillagos volt, fotója is van. Csillagos voltáról gyerekkoromban fogalmam sem volt. Egyáltalán, azt sem tudtam, hogy mi az a csillagos ház.
Egyik szomszédunk a Jakab-család volt: házaspár, nagymama és két lány. A férfi rádiószerelő volt. Azt mesélték, hogy a férfi korábban jogász volt, apja (vagy ő maga?) kúriai bíró, majd mint osztályidegent B-listázták és ekkor tanulta ki a rádióműszerészséget. Lakott a házban egy fogorvos, a Mandl bácsi, aki csodabogárnak számított: tartotta a kósert, imakendőben és imaszíjjal imádkozott. Ezt a szüleim úgy mesélték, mintha marslakó lenne. A fia most 80 körül lehet (ha még él), a menye tanárnő volt, feleségemet tanította matematikára a IX. ker. Zsil utcában a Móra Ferenc Gimnáziumban, de ez teljesen véletlenül derült ki. Felettünk lakott a Rostás házaspár, ők “burzsujok” voltak: a férfi fogtechnikus, az asszonynak pedig tricotage-szalonja volt. Rendszeresen jártak meghívó-útlevéllel valami rokonhoz Ciprusra nyaralni. Az öcsémnek hoztak ajándékba műnyag vízipisztolyt. Ma már azt valószínűsítem, hogy a valódi úticéljuk Izrael lehetett. Gyerekük nem volt. Szintén felettünk, Rostásék mellett lakott Lux “elvtárs”. Az első emeleten, saroklakásban (eredeti méret, nem lett leválasztva, 4 vagy 5 szoba, hall, cselédszoba, gardrób, dupla komfort) lakott egy másik Rostás család: Rostás Istvánék. Életrajza itt: http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id...
Ha jól emlékszem 4 vagy 5 gyerekük volt. Közülük az egyik, Péter, az öcsém osztálytársa és gyerekkori barátja volt. Későbbi életükről nem tudok. A földszinten laktak Braunék: a Sallai Imre (előtte és utána Tátra) utcában volt kis csirke-liba-boltjuk. A lányuk nálam pár évvel idősebb volt. Később vagy disszidált, vagy férjhez ment külföldre, vagy mindkettő.
A földszinten volt a Fodor-féle sport-és vívóiskola és óvoda. Ez ma is létezik, de hogy ma ki a tulajdonos és üzemeltető, azt nem tudom.
A házban két lift volt (személy és teher; ez utóbbin szállították a szemetet is). A teherliftet később megszüntették, az aknáját beépítették. A házmester házaspár: Penovácz Kálmán bácsi és Penovácz néni. A férfi ezermester volt, mindent megjavított, az asszony adminisztrált (lakbér, lakónyilvántartó-könyv), de szükség esetén ő is megcsinálta a kiégett biztosítékot. Rajtuk kívül plusz külön vice (magyarul segédházfelügyelő) is volt, ő hordta le a szemetet és takarította a járdát. A liftet és a kaput Penováczék kezelték és szedték a lift- és kapupénzt.
Az utcai fronton üzletek voltak: Déri bácsi, suszter, majd később mellé jött Egerszegi, optikus. A többire nem emlékszem. Pont a házzal szemben volt egy kis tejcsarnok, itt a tejtermékeken kívül lisztet, cukrot lehetett venni. Természetesen mindent kimérve árultak. Kenyeret a körút sarkán, a Glázner pékségben vettünk (hivatalosan a Fővárosi Sütőipari Vállalat 1. sz. mintaboltja, de persze mindenki Gláznernek hívta; ma is pékség, a cégnevét nem tudom). A Körút másik sarkán (ma Rossmann drogéria) nagy fűszer-csemege üzlet volt. Hentes két nagyobb üzlet volt: a Körút – Sallai és a Körút – Jászai Mari tér sarkon. Az egyik a Brauch, a másik a Fleischer.